Nyelvtanulás bármikor

Soha nem felejtem el, hogy kisiskolás koromba azt mondta a tanítónénim, hogy ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy. Első osztálytól kéttannyelvű iskolába jártam, a magyar anyanyelv mellett párhuzamosan egy másik nyelvet is tanultunk, ötödik osztálytól egy harmadik nyelv is be lett illesztve a tantarvbe és gimnáziumba egy negyedik is. Mellette volt még a latin, amit meg sem említek, nem vettük túl komolyan, viszont szakirányú felső tanulmányaimnál hasznos volt. A négy nyelvvel jól boldogultunk gyerekként, ifjúként, később a nem használt nyelvek passzívvá váltak, de ott vannak valahol mélyen, ha szükség lesz rájuk, lehet aktivizálni egy kevés trenírozással. Nemrég hallottam, hogy nem jó több nyelvvel leterhelni kisiskolásokat, hát ezzel tudnék vitatkozni, esetembe nem éreztem tehernek, tény hogy okosan kell megszervezni, abban az időben mi például csak délelőtt tanultunk. Manapság nyelvtanulás, nyelvismeret nélkül szinte lehetetlen érvényesülni. Kisgyerekként nagyon fogékonyak vagyunk, ilyenkor lehet igazán anyanyelvi szinten elsajátítani egy nyelvet, persze mindennek van rendelt ideje és a jó pap is holtig tanul, illetve nagyon sok szakmánál alapkövetelmény az állandó továbbképzés, tanulás. Ha valaki felnőttként tanul meg egy idegen nyelvet, a szavak, a nyelvtan, a kifejezések, szabályok elsajátítása után a legjobb, ha az adott nyelvterületen élő emberek közt él huzamosabb ideig, így gyakorlatban is megtanulja és jól boldogul majd. Tehát aggodalomra semmi ok, a nyelvtanulást is bármikor el lehet kezdeni, soha sem késő.